Folyton folyik a kampány,
Zúdul mindenfelől,
Jelszó jelszó hátán.
A szavakat hazugok rágják,
És várják, hogy majd összedőlnek
Az ezredéves bástyák.
Ha van még valami tiszta
Ezen az elveszett világon,
Azt máshol nem találom,
Csak a lányom szemében látom.
De mért ne gondolnék rád?
Mért ne gondolnék rád ezután?
Mondd, mért ne gondolnék rád?
Hogy hol jársz?
Hogy mit csinálsz?
Nem is kérded, merre visznek,
Merre szédítenek,
Akik semmiben sem hisznek.
Mást se hallasz tőlük,
Csak hogy mennyire jó lesz neked,
Aztán mentik majd a bőrük.
Ha volt értelme annak,
Hogy mindeddig kibírtad,
A legszebb verset úgyis
A fiad szívébe írtad.
Hát mért is gondolnék rád?
Mért is gondolnék rád ezután?
Mondd, mért is gondolnék rád?
Hogy hol jársz,
Hogy mit csinálsz?
Egy asszony szép szavára
Szelídebb ember leszek.
A gondot hagyom másra.
Engem munka vár a kertben,
Amíg egy fát ültetek.
A harc alábbhagy bennem.
De nem felejtek semmit,
És kezdeném is újra,
Neved szép betűit
Ámor homlokomra írta.
Hát mért ne gondolnék rád?
Mért ne gondolnék rád ezután?
Mondd, mért ne gondolnék rád?
Hogy hol jársz?
Hogy mit csinálsz?
Mért ne gondolnék rád?
Mért ne gondolnék rád ezután?
Mondd, mért ne gondolnék rád ?
Hogy hol jársz?
Hogy mit csinálsz?