[ Featuring Moriarty ]
Megint hív az este, szenteltvíz a sebre
Ne kérdezd meg, mikor gyűlnek keselyűk egy züllött testre
Belep a füst, szemed az űrben fagyott halálcsillag
Bankkártyádra száradnak a fehéredő narancshéjak
Veled a város, nekem is sáros lett a kabátodtól ez a ház
Itt nincs maradás, itt nincs maradásom
Szádon szárharminc harapásnyom
Többet nem érdekel az imázsom
A szerény síromat nem neked ásom
Nem tagadás, hogy te voltál magadon kívül mindenki másom
Nem is élsz, te is széjjel téped magad éjjel
Nem is élsz, nem is élsz
Nem is élsz, széjjel téped magad éjjel
Minden éjjel
Folynak a szerek, amíg oldod a meszet az égbe
De neked a méreg, a meteor éget
Égj vele
Folynak a szerek, amíg oldod a meszet az égbe
De neked a méreg, a meteor éget
Égj vele
Égj vele
Aranypolgár, minden bajban
Mert ami összerak, az szét is szed, ha beüt az óra
De jól van az úgy, hogy a tiszteletes úr ruhája is egy ilyen fényben kifakul
Fordul a Föld, a fény kialszik most már
Elhallgatott szerelem a teliholdnál rád vár
A terelő, elhasznált zsebkendő
Ágak közül bekacsint egy égi megmentő
Felszállt a felleg, most már virágzol
Mióta virágzol, többé nem hiányzol
Becsapódott egy fellángoló meteor
Egy meteor, mi kirekeszt és kirabol
Folynak a szerek, amíg oldod a meszet az égbe
De neked a méreg, a meteor éget
Égj vele
Folynak a szerek, amíg oldod a meszet az égbe
De neked a méreg, a meteor éget
Égj vele
Égj vele
Égj vele
