cappuccino projekt - b.8. bolognai nyár Lyrics

'A kedvességen túl csak nihil van ebbe kell kapaszkodni'
Sokszor felrémlik ez a felirat
Bolognában láttam az elhagyatott városfélben
Tele volt ilyen és ehhez hasonló pozitivista gondolatokkal
Itt a pozitivistát ironikusan értem bár őszintén néha magam is elgondolkodom hogyan értem

Bologna csodálatos város volt fájt érte a szívem hogy ennyire lerombolódott
'Itt harc volt' azt mondták
Az olasz fiatalok harcoltak az idősekkel mert az idősek harcoltak az Angyallal
Gyújtogattak az idősek és mérgeket dobtak a folyókba hogy a lassítsák a halált
A fiatal csoportok könyörögtek egy ideig nekik mondván "ez vezetett idáig ti ördögök" aztán úgy döntöttek hogy az Angyal szolgálatába állnak
Véres volt nagyon véres
Pár ütközetet streamen néztem de nem bírtam sokáig pedig én egész gyomros vagyok ezekhez
Az olasz fiatalok nem akartak semmit az Angyaltól cserébe csak bocsánatot kértek a szüleik és nagyszüleik miatt
Az Angyal erre megkímélte az életüket és Lisszabonba irányította őket

Ezekről még Lea mesélt nekünk az olasz lány akiről senki sem tudta honnan jött
Út közben találkoztunk vele egy országút melletti elhagyatott villában

Folyton azt akarta tudni: "Te mikor láttál utoljára madarakat?"
Ezzel a kérdéssel ijesztette meg Mátét is először az éjszaka közepén amikor már épp becuccoltunk a villába
Nem tudtuk hogy ki ő de úgy tűnt nem veszélyes
Mégis kérdezne ilyet az aki bántani akar? Lea egészen csodálatos teremtmény volt
Azért mondom így mert nem vagyok biztos benne hogy ember volt
Volt valami szövetsége a természettel
Az volt a szavajárása hogy "sometimes I feel like the moon"
Az ilyen emberektől először mindig kivagyok de valahogy neki elhittem
Mi mást keresne itt ha nem maga a Hold lenne?
'Erre már csak az Éjszakának van kedve járni' gondoltam
Vele töltöttünk pár napot
Vele valahogy máshogy telt az idő nem is emlékszem hogy meddig voltunk ott
Néhány beszélgetés napoknak tűnt néhány pedig perceknek
Sokat mesélt az Angyal előtti időkről
Azt mondta minden olyan éles volt minden könnyen vágott akkor
Fogalmam sem volt hogy mire gondol de abból ahogyan barátkozott a fákkal és az indákkal azt láttam hogy itt ritmusában van
Sosem kapkodott sosem nézett rám ijedtséggel
Benedek ugyanezt mondta Máté csak szerelmes lett de nem tudta volna megmondani pontosan mibe
Jajj Mátéhiányzol

Később amikor elbúcsúztunk tőle elárulta hogy mindjárt évforduló van
Nem mondta meg hogy minek csak később jöttem rá hogy a szülinapjára gondolt
Benedek erre már korábban rájött és azt mondta hagyott is neki egy levelet
Nagyon meglepődtem nem tudtam hogy ilyen fontos volt neki Lea
Csak annyit mondott erre: "nem akarom elfelejteni hogy ilyen is lehetnék"