Letra de A HüTlen de Edda

Ment a hûtlen nehéz fejjel
Visszamenne, de õ mar nem kell.
Érzi, halatlan lett sorsa.
Keserû könnye arcat mossa.
Arra gondol, õt ki szerette.
Ha szerette, el mért engedte.
Vissza nem jön többé soha.
Barcsak békén hagytak volna.

Minden hajnal övé marad.
Latja szallni a madarakat.
Hosszú, hosszú ideje var.
Nem szamolja a napokat mar.
Amíg él, el nem felejti, hogy a
múltat ki nem tépheti szívébõl.
Amíg él el nem felejti, hogy a
múltat ki nem tépheti szívébõl.

Megallt egyszer, visszanézett
Nézte, nézte a messzeséget.
Sarga lampak jelzik útjat.
Otthon hagyta minden múltjat.

Ment a hûtlen nehéz fejjel.
Tudja jól, hogy õ mar nem kell.
Ég veletek! Mast nem mondott.
Szeme túlragyogott minden csillagot.