Szívembe zártan
Szívembe zártan...
Túl sokat tettem
Túl sokat vártam
Túl sok az árnyék
Szívembe zártan
Beígért érzés
Beígért álom
Kiemelt bûnök
Szívembe zártan
Megpróbáltam kitörni
Mint ördög a sorból
Ugyanazt kaptam tõle
Ugyanettõl a kortól
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Azt akarta, hogy megváltozzak
Üres, mámoros képpel éljek
Lelekemet lassan lerántotta
Eddigi énem hullott szerte szét
Tudattalan képekkel élve
Jövõt vártam, mi nem jön el
Szakadék szélén vártam az érzést
Hogy elvigyen egy angyali kéz
Testemre égve, mint egy békjó lánca
Nem engedi, hogy tovább jussak
Abban a létben, mit én teremtettem
Szívemben élnek a kínzó múltak
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány
Fáj, sötét az érzés
Fáj, belsõ kétség
Fáj, az imám elszáll
Fáj, megöl a magány