Láttam, hogy merre tart az életem
De csak ültem csendesen a végzeten
Vártam én a mosolyt, vártam én a bájt
Csak vártam, hogy a kapuk nyílnak az utcán
Mindenkinek játszom, hogy nekem jó
Mikor a tévút az egyetlen, ami járható
Fáradt elmém mindent megidéz
Szépet, rosszat, bármi ami emlékkép
Na ebből most elég! Ideje,hogy talpra állj!
Hát gyere, gyere, gyere, gyere táncolj!
Van mikor szebb az ég! Van mikor szebb a táj!
Van mikor jobb a kép! Valaki hazavár
Kell egy szélütés, és egy kis lázadás
Mindenkiért kár, akiért itt hagynál! Nyugalmas éjszakát!
Láttam, hogy merre tart az életem
De csak ültem vakon még a végzeten
Átéltem a jelent, vártam én a lányt
És a jelet, hogy majd eljön az én időm talán
Most újból itt vagyok, újra nekem fáj
Hogy cserbenhagyott ismét a valóság
Nem változott semmi, minden körbejár (újra, újra, újra, meg újra)
De a kárhozat még tárt karokkal vár
Na ebből most elég! Ideje,hogy talpra állj!
Elég, elég, elég, elég táncolj!
Nem lesz több szépítés, nem lesz több hazugság
Jöjjön az épülés, a rohadt mennyország
Van mikor akarom, van mikor elfogy már
Mindenkiért kár, akiért itt hagynál! Nyugalmas éjszakát!
Most újból itt vagyok, újra nekem fáj
Most újból itt vagyok...
Valaki még hallja-e hangom?
Valami még visszajár?
Valamiért hallom a lelkem
Ahogyan most szembeszáll
Hányszor jár egy új lap?
Ahányszor kérem én
Hányszor kezdem újra?
Százszor kezdeném
Meddig lesz még álmom?
Ébren álmodok
S meddig tartasz fogva?
Ameddig elbukok